Egy házilag kivitelezett ablakszigetelés sok problémára lehet gyógyír

Alighanem mindenki szembesült már az élet egyik legszörnyűbb pillanatával, vagyis azzal, amikor hosszas keresés, kutatás és nyomozás után egyszer csak meg kell állnia és beismernie magának: sajnos ezt a tárgyat el kell engedjem, azt hiszem elvesztettem. Kevés ennél szomorúbb és sok esetben dühítőbb pillanatot tudok elképzelni egy ember életében, én legalábbis rendszeresen kerülök kimondottan ideges lelkiállapotba amiatt, hogy valamit amit nagyon nem áll szándékomban elvesztettem. Az egyik legfontosabb dolog, hogy igyekezzünk rendet tartani, mondják az okosok, de ez sokszor nem olyan könnyű mint amennyire annak hangzik. Én például egy fárasztó, hosszú munkanap után hazaesve egyáltalán nem érzem azt sokszor, hogy ebben a pillanatban képes lennék megfelelő módon elhelyezni az adott cuccomat, mielőtt bedőlök az ágyba vagy éppen átöltözök, esetleg nekiállok gyorsan főzni. Mióta vannak gyerekek is ez a helyzet hatványozottan igaz. Egyrészt az embernek nyilván még kevesebb ideje marad arra, hogy rendesen elpakoljon maga után mielőtt nekiáll a családdal foglalkozni, másrészt azt se feledjük el, hogy így már nem négy, hanem kettőször négy kéz áll az „eltüntetők” alkalmazásában. Én példádul mióta megszülettek az ikrek van, hogy kéthavonta vagyok kénytelen egy-egy komolyabb keresésbe fogni, mert valaminek éppen lába kélt. Általában szerencsére nem nagy dolgokról van szó és ha nem is találom meg utólag viszonylag könnyen pótolható az adott tárgy(feltéve, hogy nincs annak semmi komoly eszmei értéke számomra).

Mégis rosszul esik mindez, nyilván, hiszen az ember azért igyekszik a számára kedves vagy csak megszokott és bevált dolgokat megtartani. Nekem például kimondottan fontos tud lenni, hogy a dolgok, amikhez nyúlhatok valamilyen módon már kötődjenek hozzám vagy legyen egy olyan aspektus, ami miatt annak idején éppen ezt választottam egy másik lehetőség helyett.

Nemrégiben aztán egy igazán komoly krízishelyzet állt elő, eltűnt a frissen vásárolt iPodom. Ez nyilán elég negatívan érintett, hiszen a legújabb modellről van itt most szó, amit futáshoz és a árosban eltöltött holtidő átvészeléséhez vettem meg. Nem könnyű az embernek szembesülnie azzal, hogy még egy olyan dolgot is elnyel az a bizonyos fekete lyuk, amiről aztán tényleg megfogadtad, hogy ha kell az életed árán is odafigyelsz rá. Persze amikor kissé ingerülten szóvá tettem a feleségemnek megpróbáltuk közös erővel megkeresni, hátha sikerül megtalálni, de ahogy az ilyenkor lenni szokott ezúttal is az a helyzet állt elő, hogy hosszas kutakodás után le kellett mondanom a cuccomról. Ezúttal kimondottan ideges voltam, hiszen kezdtem úgy érezni, hogy egy kicsit sok lesz már az elvesztett tárgyakból, de nem volt mit tennem, kénytelen voltam továbblépni a dolgon, tekintve, hogy bár vélhetően a srácok keze volt a dologban, de ők még túl kicsik ahhoz, hogy kérdésre elő is adják, amit valahova elpakoltak már ha egyáltalán emlékeznek arra, hogy pontosan mit is tettek hova.

Szóval úgy döntöttem, hogy amíg a kicsik nagyobbak lesznek (milyen szép megfogalmazás), addig nem veszek drága eszközöket, mert ha nem figyelsz oda úgyis elérik, aztán meg jöhet az újabb idegeskedés fölöslegesen, nyilván nem kérhetem számon két kétéves gyereken, hogy miért tették ezt, még úgysem értik. Ezért aztán vártam, hogy kicsit felnőjenek és újra megengedhessem magamnak, hogy valami különlegesebbet vigyek haza, már ami a kisméretű tárgyakat illeti.

Volt azonban egy pozitív kicsengése is a dolognak. A régi építésű lakásunkra már úgyis ráfért egy kis átalakítás, hogy télen jobban tartsa meg a hőt, így hát a feleségemmel úgy határoztunk, hogy ennek örömére kicseréljük és leszigeteljük a nyílászárókat, ablakszigetelés házilag! Gondoltam jó lesz ez, legalább valami hasznos, ráadásul ha van egy kis szerencsém, akkor az elpakolásnak köszönhetően sok minden előkerülhet, amit elveszettnek hittünk, így a leginkább vágyott tárgy, az iPodom is. Neki is álltunk a helyiségek akadálymentesítésének és örömmel vettük észre, hogy bizony szépen bukkannak is elő a keresett tárgyak. Aztán egy gyönyörű pillanatban mindez megtörtént az zenehallgató készülékemmel is. Hihetetlen boldog voltam! Abban a pillanatban leesett egy nagy kő a szívemről és nagyon jó hangulatban csináltuk végig a munkát egy haverommal, aki szakmájának köszönhetően jött, hogy segítsen és elsősorban irányítsa a melót szakértelmének köszönhetően. Szóval összességében azt kell mondjam soha rosszabb ablakszigetelést!